Gyakori kérdés, hogy miért kell, vagy éppen miért nem kell megjeleníteni a számlákon, hogy eredeti példány, első példány, második példány vagy másolat.

Ebben a bejegyzésben megismerheti a vonatkozó szabályokat.

A számlák kötelező adattartalmát a 2007. évi CXXVII. törvény határozza meg.

A 2007. évi CXXVII. törvény 2016.01.19. napon hatályos állapota nem írja elő a számlák példányszámának megadását, sem azt hogy a számlán meg kellene jeleníteni, hogy eredeti vagy másolati példány.

Részlet a 2007. évi CXXVII. törvényből:
Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV

169. §269 A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
dc)270 adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
j) az alkalmazott adó mértéke;
k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

Tehát nem kell megjeleníteni a példányszámot. Ez azonban nem mindig volt így, és ebből adódhatnak a félreértések.

2010. szeptember 27-től helyezték hatályon kívül a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/F. § (1) bekezdését, amely korábban előírta a számlák példányszámozását.

Mint látható több mint 5 éve hatályon kívül helyezték azt a rendeletet.

A NAV minden évben elkészíti "A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai" dokumentumot, melyben legutóbb 2012-ben tett egyértelmű tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy már nem kell példányszámmal ellátni a számlát. Az újabb dokumentumokban már szóba sem kerül.

Részlet, a NAV által kiadott, "A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai" dokumentum 2012-es kiadásából.
A dokumentum letöltéséhez kattintson ide.

Az idei évben 2016.01.11. dátummal publikálta a NAV a "A számla nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2016" dokumentumot, melyet ide kattintva tölthet le.

Az 123szamla.hu online számlázó program letöltés és telepítés nélkül bármilyen internetképes eszköz segítségével használható.
Az online számlázó program használatbavételének feltétele az előfizetési díj kiegyenlítése.

Kérdés esetén kérje Ügyfélszolgálatunk segítségét a 06 30 535 2181-es telefonszámon.